Tekintet- a legfontosabb a világon

Van egy művésznő, Marina Abramovic. Performanszai felhívják a figyelmet arra, hogy mennyire más lett a világ és mennyire megváltoztak a kapcsolataink, mi magunk.
A minap Londonban volt egy projektje, de amiről írni akarok, nem az.

Idézek a cikkből, amiben említik:
"Szerelmével, a nyugat-német Ulayjal egy ideig kétfejű lényként próbáltak élni, és ilyen minőségben mutattak be felkavaró és elgondolkodtató performanszokat: egyikben íjat feszítettek ki ketten úgy, hogy ha bármelyikük elengedi, a nyílvessző Abramovic szívébe fúródik. Volt, hogy egymás szájából lélegeztek addig, míg elfogyott az oxigén, és elájultak. De nem csak a durvaság, mert 12 év után szakításuk olyan volt, amiből csak idő kérdése, hogy romantikus filmet forgasson valaki. Elindultak egymással szemben, a Kínai Nagyfalon, hogy 2500 kilométer után találkozzanak középen, és búcsút intsenek.
2010-ben a New York-i Momában a művésznő 736 órán át, napi 8 órában ült egy asztalnál. A látogatók leülhettek elé, hogy néhány percig egymás szemébe nézzenek, anélkül, hogy megszólaltak, vagy megmozdultak volna. A mozdulatlanságot egy alkalommal törték meg: váratlanul beült elé Ulay, hogy 12 év után először lássák egymást."
(http://index.hu/kultur/2014/06/18/abramovic/)

Ulay a szerelme.
Ami a szemeikben látható, ennyi távollét után...az leírhatatlan.

Itt a videó róla (1:18-tól jön a volt szerelme):
https://www.youtube.com/watch?v=OS0Tg0IjCp4#t=178

Az igazság mindig a szemeidben van, nem a szavaidban. Nekem ez a konzekvenciám.

(És hogy mi köze ennek a BDSM-hez? Nekem a BDSM-ben is a tekintet a legfontosabb.)