A rendhagyó reggeli

Hosszabbra sikerült az éjszakám az előre tervezettnél. De most is korán keltem. Háborgó gyomrom részére jó ötletnek tűnt a tegnapi ebédről megmaradt rakott krumpli reggelire. Megkívántam a füstölt kolbász fűszeres ízét, a főtt tojást és a csemege uborkát. Megkérdeztem – az akkor már fenn lévő – párom, hogy kér-e, majd határozott nemleges válasza után megreggeliztem.
Ez után valami ilyesmi párbeszéd zajlott:
- Te a rakott krumplit eszed reggelire?
- Persze, gyere egyél!
- De nem akarok reggelire rakott krumplit enni!
- Akkor ne egyél!
- De olyan jó az illata!
- Akkor egyél!
- De reggelire nem akarok azt enni!
- Akkor ne egyél!
A végén már nevettem.
Valljuk be uraim – vagy férfitársaim vagy csak pasik, vagy nevezzük magunkat bárminek is – annyira de annyira unatkoznánk a hölgyek társasága nélkül!