Morcogás

Tegnap elém került egy viszonylagos új írás tőlem.
Ma viszont a tizenéves írásaim... Köszönöm!
Mondhatom, gyógyulok a BDSM-nek nevezett valamiből, persze a régi írásaim olvasva, elgondolkodtam, jól estek a felidézett emlékek.
A jóleső érzés, a szentimentális barom előjött a könnyeimmel együtt.
Kissé tragikomikus lehettem a munkahelyen kínosan vigyorogva, könnyeim nyelve.
Egyre távolodik az a nő aki voltam s ez talán jó... Mondhatom némely érzés idegen is már.
Hol van a tizenvalahány évvel ezelőtti én, aki remegett a korbácsért...?
Hol van az aki beleordítva a maszkjába élvezett a fájdalomtól...?
Hol van aki a nyomokat dédelgette a testén...?
Ma már sehol..., vagyis inkább nagyon messze.