Kincs, ami nincs

Életemben két jó pasim volt. Az egyik egy nagyon passzív cross dresser, a másik aszexuális, fetisiszta, mazo. Lehetett rájuk számítani, gondoskodtak rólam, a tenyerükön hordoztak, szerettek...Sőt! Borzasztóan okosak és műveltek voltak. Munkájukban pedig eredményesek és sikeresek. Pillanatképek peregnek le bennem. Egy titkos kincsesládában tartom ezeket a filmkockákat. Néha előveszem őket, ha "koplalok"...

Az, mikor egy simítás elég volt az arcán, hogy leteperjen! Mikor klasszikus zenét kapcsolt a rendőrségi irodában és rámnézett szótlanul, én pedig rá... elpirult... Mikor az ujjam hegyével megérintettem parszor finoman, és hosszú évek elfojtott vágyait szabadítottam magamra, mely a ferfiból varázsütésre tört elő! Mikor futottam és kitárta a karjait, hogy elkapjon, de én kikerültem kacagva! Mikor a ház előtt, fényes nappal megkaptam életem első csizmacsókját! Mikor váratlanul bezárkóztam vele a nyilvános wc-be, és felcsatoltam a strapont, amiről nem is sejtette, hogy abban a táskámban lapul, melyet végig vele cipeltettem... Amikor pálcázás közben leszakadt a láncról és megijedt, de én a karjaimba emeltem fejét, szemébe nézve elmondtam neki a valódi nevem! Mikor a férfi hátán ültem ejjel egy fotó stúdióban, egyik kezem a hatsójánál, csizmáim az orra előtt, hogy nyalhassa! Aztán, mikor felegyenesedett, úgy csókolt, mint még soha senki előtte! Hosszú percekig csak csók. Szökésbe csókolt... Mikor a karjaiba vett, és bevitt szó nélkül az ágyba...Mikor haragudtam rá, ezért a csizmáim elé zuhant, mondván, hogy mindent velem akar megélni! Mikor egy másik az ölébe ültetett, majd onnan egy varázsszóra vegigcsókolt a folyosón...belecsókolt az ágyamba és végül hajnalig beszélgetvén, elnyomott minket az álom...el mertem aludni a karjaiban...Régóta nem volt bennem akkora nyugalom, mint azon a hajnalon. Mikor máskor megadta magát nekem, és nehéz testét, úgy tudtam ismét forgatni, mintha súlytalan lett volna!

Visszarakom a kis pillanatképeket a ládikába. Kulcsra zárom. A kulcsot pedig, letuszkolom a saját torkomon, lenyelem. Ha majd megint rosszul leszek, ki fogom hányni... és akkor újra kinyitom...