Tenyész-köcsög, ami kell!

Milyen szép férfiak vannak!
Milyen szép, rendezett élettel, remek fizetéssel! Unalmas vágyakkal... ahh!
Nem kell! Milyen egyszerű is volna!
Csak élvezni, részese lenni a rendezett életüknek és unalmas vágyaiknak. Milyen dominánsak! Milyen férfiasak! Milyen fantasztikusak! Igen??? Pucsíts be!!! Faszt a szádba! Hátulról meg én kúrlak! Nyögjél, üvölts, vagy sikíts, mint egy ribanc!
Légy az enyém! Elégítsd ki minden mohó vágyam;
Kúrj férfival, nővel! Lássuk mit tudsz!..megtenni értem. Tűrj fájdalmat! Mutass alázatot, viselj plugot, mikor bevásarolsz...Nekem.
Szeretsz?
Csakugyan?
Mutass! Tűrj! Bizonyíts!
Légy a legférfiasabb mindközül!
Legalfább az alfák közt.
Erős, kitartó, bátor!
Aztán nyomj fel nálam egy plugot a seggedbe, és ha jelt kapsz, kúrjál szét! Kontrasztos...
A titkod leszek, a szégyened maradok. Hallgatok, elhallgatom, meghallgatlak és bennem hal meg a szégyened...Büszke vagyok, büszke leszek rád. Én nem szégyellek. A szub ne rejtse az arcát! A dom ferfiak szégyenkezzenek! Nőket vertek, aláztok? Ez inkább szégyen, mint a férfi, aki odaadó, aki ad! Magát adja előttem, őszintén...
Nem tudok nem tenyész-köcsögöt szeretni...Nekem a tenyész-köcsög kell! Egyik váltja a másikat, de a pozició marad. A trónom melletti bársony párnán...Letekintek rád, felnézek az odaadásodra.