Zsák és folt

Ez a bejegyzés megint csak egy komment igényével fogant, de mivel ott nem kaptam választ a kérdésemre, továbbá a mondanivalóm terjedelme is túlnőtt egy kommenten, inkább önálló bejegyzést írok. Hozzáteszem, hogy ez leginkább egy önálló eszmefuttatás, leginkább a magam számára, nem szól igazából senkinek konkrétan. De azért nyitva marad.

A napokban volt szó arról egy teljesen más bejegyzésben arról, hogy mit köszönhetünk a pixinek. A magam részéről sokat köszönhetek, bár nélkülem ez csak ígéret lett volna. De most egy kicsit legyen szó arról, hogy mit vesz el a pixi tőlünk, vagy inkább a pixi ürügyén mit vonunk meg mi önmagunktól, hiszen erről nem az oldal és általában véve sem az internetes ismerkedés tehet. De nem ám.

A kiindulópont az, hogy egy szórakozóhelyen mennyire képtelenség is ismerkedni, hiszen a bevetődő "random" ember korántsem ehhez a szexuális irányhoz tartozik, mondjuk úgy, hogy egy vanilla. Megszólítani, a tudtára adni a vágyainkat nyilvánvaló lehetetlenség, legfeljebb egy (és ez itt pejoratív tartalmú) egy dugás keveredhet ki a dologból.

Nos... Ez szerény véleményem szerint baj. A pixi annyira elvette volna tőlünk a hagyományos face to face ismerkedést, hogy már eleve kilátástalan lenne enélkül megélni a vágyainkat? Szeretném hinni, hogy nem. Én azt gondolom, hogy évezredek óta megtalálta egymást minden összetartozó. De Sade sem ismerte a netet és valahogy az évszázadok folyamán mégis minden igény kielégült, megtalálta mindig a zsák a foltját.

Egy kis személyes kitekintés: a pixi előtt és alatt is volt életem, meg van is. És ezalatt egészen egyszerűen mindig megtaláltuk egymást egy sor olyan lánnyal, akik igényelték az irányítást, a kemény szexuális fellépést, a mocskot. Összeakadt a szemünk az iskolapadban, a diszkóban, a társaságban. Ösztönösen, kérdések nélkül. Természetesen nem volt minden ismerkedés ilyen szempontból sikeres és nem volt minden ismerkedés sikeres. Volt, hogy elküldtek az anyámba egyből, volt, hogy három kontómra megivott koktél után küldtek el az anyámba. De ha beszaladt, az nagyon jó érzés volt, a dupla találaté. És volt, akit bevezethettem, volt, akinek első lehettem, megmérgezhettem a szubmisszió képével. És olyan is volt, aki ama bizonyos fordulat esetén lefogta a kezem. Na és akkor mi van? Legalább a szimpla találat megvolt, dugtam egy jót, nem szabad ezt sem lebecsülni, ahogy elnézem, a tagság jelentős részén már ez is sokat segítene. (Elnézést, tisztelet a sok kivételnek, meg annak is, aki nem kivétel.) Miként nekem is jó volt. Mégis ez volt a ritkább. Mert akik összetartoznak, összeillenek, azok megtalálják egymást.

Domináns vagy? Akkor pláne ki kéne használni a helyzetet és kezdeni vele valamit, nem? Először is vedd észre a szituációt, vedd észre az irányításra, uralkodásra vágyó tekintetet, a hajhoz kapó kezét, a temérdek apró jelet az öltözködésben, viselkedésben. Mert senki nem fog "szub" kitűzővel bulizni menni, de nyakörvet már láttam nem egyet. TUDOD, ÉRZED, ha valaki a Tiéd. Menj oda és szerezd meg, legyél ügyes. Nem tudja maga se? Vezesd be! Mindenkinek van első élménye, amit aztán egész életében keres, legyél Te az, mutasd meg neki az utat, keresd meg a legkisebb ellenállást. És ha nem sikerült, hát ki nem szarja le? Megint tanultál valamit, amitől legközelebb csak ügyesebb leszel. Vagy félsz a kihívástól? Domináns... Ízleld a szót.

Sokszor leírtam: szeretem a netes ismerkedést, mert lehetőséget ad belülről kifelé megismerni egy nőt, a lelkétől indulva eljutni a testéig. Hogyan is cséplik ezt szóval? Lehet agyat baszni. De fordítsuk meg, ugyanúgy rohadt nagy érzés valamit meglátni és megszerezni és akár továbbmenve eljutni a lelkéhez is. Ezt venné el tőlünk az internet? Ha valaki mellett nincs ott a cimke, ha nincs a homlokára írva, vagy más módon egyértelműsítve, már eleve kizárjuk a vele való ismerkedést? Ennyire elkényelmesedtünk, ennyire nem bízunk már az érzékeinkben? Szomorú, disztopikus látomás...

Kérlek cáfold meg, ha itt vagy, ha nem vagy itt. Tudom, hogy ott vagy valahol. Mosolyogj vissza rám és nézz a szemembe, ha meghívlak egy italra az éjszakában!