Az én statisztikám

Blogs » Blog - Aranyliliom » Az én statisztikám
2019. 08. 04. 11:29 | Appeared: 1262x
27 és fél hónapos a regisztrációm. Ebből 23 hónapot partnert nem kereső üzemmódban voltam-vagyok.
Kategóriát nehezen választottam, egyik se volt nekem tetsző. Olyan nem volt választható, hogy elengedhetetlenül szükséges számomra a férfidominancia, szeretem a változatos, izgalmas, energikus, játékos szexet, és leggyakrabban nem a királylányosat.

Idekerülésem után 13 nappal volt az első személyes találkozásom. Arra hamar rájöttem, nem megy nekem a párhuzamos ismerkedés, egyszerűen nem tudok érdemben több emberre egyszerre koncentrálni. Valamint nem virtuálisan fecserészni terveztem (a partnerkeresés terén), így ha kb. 1 hét alatt nem jött létre vagy nem volt alakulóban személyes találkozás, érdeklődésem elapadt. Képet nem küldtem (igen-igen, azért, mert elképesztően ronda vagyok), telefonszámot nem adtam (nagyon ritka volt a kivétel), ha valakiről ezek miatt lemaradtam, majdcsak feldolgozom valahogy. A tapasztalatom az, hogy a magukat domnak megjelölő férfiak egészen elenyésző hányada fér bele a számomra is dom kategóriába. A legfontosabb szűrőm az volt, hogy érdekeljen a másik, váljék érdekessé. Sajnos, ez elég szigorú szűrőnek bizonyult. Menet közben tanultam meg magamról, hogy és de, bizony számítanak és nem lehet figyelmen kívül hagyni (pláne ennyi évesen) bizonyos prioritásokat. Kor, magasság, értelmi szint, anyagiakhoz való viszonyulás (ennek csak kis köze van az anyagi helyzethez) - biztos van még pár. Próbáltam "engedni" ezekből, de azt hiszem, senkinek se szabad a számára fontosakból, pláne hosszabb-hosszú távon nem működik az ignorálásuk. És biztos lehet ez alapján minősíteni (felszínes vagyok, jaja), de nekem ezek fontosak (nomeg sok minden más, ami az érdekessé váláshoz elengedhetetlen).

Összesen 10 férfival találkoztam. Mind érdekes, értékes, érzékeny ember. Ami még közös bennük: verbálisan mind igen erős (mind írásban, mind szóban). Talán itt ez elengedhetetlen (és én se vagyok gyenge:). 2-vel előre megfontoltan csak baráti szándékkal (továbbra is igencsak kedvelem őket :). 1 volt olyan, akinél megszólalt valami vészsziréna, hogy "nem normális", s azon is gondolkodtam, valahogy szólni lenne jó az itteni népességnek (hogy? kinek? van jogom? és azóta már a sokadik nickjén van itt, már, amennyire tudom követni, látom néha felbukkanni), vigyázzanak. A fennmaradó 7-nél 3-ból lett valami (valami, valamibb, legeslegvalamibb), 3-ból a semminél több, a valaminél kevesebb valami, 1-nél meg valójában fogalmam nincs, mi történt, nálam az "átbaszás" kategóriába került, de se harag, se semmi nincs, időnként felbukkan az életemben, azt hiszem, nálam magát bassza át sokkal inkább. 1 olyan van, akivel asszem, ha időtutazhatnék, nem kezdeném újra.

Jópár ígéretesnek indult levelezés kapott gellert valamin (jellemzően fogalmam nincs, min) menet közben. A félrecsúszást, idő közben való drasztikus érdeklődéscsökkenést nem minden ismerkedőpartner tudta a számomra való normalitás határán belül elviselni (jöttek a vádaskodások, hogy csak kamunick vagyok meg szórakozom stb., ill. teljes elemzést a valós életemről, merthogy ők tudják, hogy is élek valójában - egészségükre). Ahogy a visszautasítás (szerintem mindig kulturált) is váltott ki érzelmileg túlreagált választ (értsd: hisztit). Ezeknek egy szempontból örültem: teljes bizonyosságot nyert, hogy számomra nem domok kerültek ki az érdeklődési körömből. De ezek az esetek messze a kisebbséget jelentik.

Szubnak aposztrofált nőként valóban rengeteg (sokszor és pláne kezdetben követhetetlenül és kezelhetetlenül sok) levelet kap az ember. Először özönlött, aztán beállt napi kb. 10-re, aztán hullámokban változik azóta is (feltételezem, fiatalabbaknál, domináknál ez még olyanabb). Akár az önértékelést is meg tudja ez billenteni (remélem, nálam nem történt ilyen, az általános IRL vélemény az szokott lenni, alulértékelem magam, azonban itt jópár nőnél láttam "elszállást").
Faszképes levelet elvétve kaptam, de tiszteletlen, térdreribanc-os megkeresés is nagyon kevés ért (talán ha 1-2% lehet). Ez ellentmond a rinyablogokban gyakori női sirámoknak. A magyarázatát nem tudom (korom? profilszövegem?). Nagyon határozottan az a véleményem, hogy az oldalon jelenlévő férfiak jellemzően udvariasak, tisztelettudóak, kedvesek. Sok érdekes-értékes-értelmes-érzékeny férfit ismerhettem meg, néha akár csak levélváltásnyi időre. A számuk nagyon kellemes meglepetés.
Viszont a kategóriamegjelölés... nem tudom, mi vagyok, nem ismerem biztosan a határaimat, sőt a vágyaim is okoznak meglepetést, azt viszont biztosan tudom, hogy domináns férfi kell nekem. A magukat dominánsnak megjelölő férfiak egészen elenyésző hányada egyezik az én domináns fogalmammal. Nincs ezzel gond alapvetően, másoknak meg biztos dominánsok ők, de az ismerkedést megnehezítette kétségtelenül.

És a "statisztikám" leglényegesebb eleme: találtam, illetve megtaláltattam. Elvárásokból (lényegi elemekből) semmit nem engedve, minden elképzeltnél-reméltnél sokkal jobbat-többet.

Ez nagyjából az én statisztikám. Azt gondolom, szokványos, sokak tapasztalatával egybevágó.
Mi belőle a tanulság? Az ég adta világon semmi. :)

Comments (0)


Noone has commented this blog entry.






 
We use cookies to provide security and user-friendly features when you visit our website as well as to collect statistical data. More information: Privacy Policy