Újra meg újra el szoktam merengeni azon, hogy annyi, de annyi a párját kereső ember... látom a szándékokat, elszánásokat, akaratokat, türelmeket, türelmetlenségeket... de akkor miért annyira sok a párra nem lelő? Hol lehet a hiba? Mert valami hibának lennie kell...
És akkor egyik nagy bölcsességként elő szokott kerülni (pl. tőlem is), hogy mert az ismerkedéshez, párkereséshez nyíltságra-nyitottságra, kíváncsiságra van szükség. Bizám! A siker meg valahogy mégsem jön...
Most (2019.ápr.17.) azt gondolom/úgy látom, hogy azért nem, mert sok esetben, amit kíváncsiságnak és nyitottságnak tartunk, ezeknek élünk meg, valójában nem "igazi" kíváncsiság és nyitottság.
Hanem pusztán kíváncsiság-nyitottság arra, hogy megleljük-meglássuk-megtaláljuk a másikban azt, ami nekünk épp kell, amit keresünk, amire vágyunk. De ez nem a másik ember. Hanem mi vagyunk, a mi egy szeletünk, részünk.
Magunkat keressük, magunkat találjuk. És "vak dióként dióban zárva" csodálkozunk a társtalan magányon.
SmPixie.com - BDSM partner seeking, dating and community portal
By accessing the site I certify that I am at least 18 years old and I have the right to view sexually explicit sites.
I agree that the site has a strong sexual nature. By accessing the site, I declare that I won't be harassed by sado-mazo, fetish, sexuality or other images, writings etc.
Comments (0)