Síma száddal mit kecsegtetsz? - agyonturbózott cukrászsütemények

Ha a könnyen hozzáférhető, tetszetős, sokszor olcsóbb cukrászsütiket vesszük, akkor azoknak az ízvilágához szokunk hozzá. A nagyon jellegzetes, nagyon élénk, markáns ízekhez, amelyek felfokozott, extra élményt nyújtanak. Mindezeket köszönhetik az ízfokozóknak, állományjavítóknak, sokszor a tartósítószereknek és a rengeteg cukornak. Azt gondolom, mindannyian tudjuk, ezek nem annyira jók nekünk. De talán arra nem gondolunk, hogy pl. azért sem jók, mert felborítják-eltorzítják az érzékelésünket, eltömik finom érzékelőpórusainkat, hozzászokunk ezekhez a dózisokhoz, intenzitásokhoz, és nem fogjuk tudni élvezni a finom, árnyalatokat is megmutató, igazi, valódi, természetes ízeket, tápanyaggazdag, éltető, jótékony hatású, nekünkvalós finomságokat. A mű fog kelleni.

Ugyanígy, ha szappanoperákon, júliaromana újságokon, vérromi regényeken vagy fészbukkos nagy bölcsességeken, mülleroraveczidézeteken stb. szocializálódunk, még ha a belőlük sugárzó értékrenden, történeteken felül is tudunk talán emelkedni, tudjuk, hogy csak mese, nem ez a valóság, a hangulat, a kifejezésmód, a kiválasztott-megszólított érzelmi érzékek előtérbe helyezése és erősítése marad, a forma rögzülését látom a veszélyesebbnek, mert még ha a torzítást bele is kalkuláljuk, messze nem annyira, mint amennyire észrevétlenül is hat.

És ha jön egy "igazi" férfi, "normális" (férfias :D, nem, nem alpári) kommunikációval, észre se vesszük, meg se érezzük az ízét.
Ha meg a női igényekhez kondicionálódva, ha nem is perfekt, de alapfokon megtanulja azt a nyelvet, amit a nők várnak (jaj, nem, dehogy, a nők az igaz értékeket keresik, és igazán semmi, de semmi elvárásuk nincsen - iróniairónaiirónai) rögtön vonzóvá válik. Ha valaki a másik kedvéért alkalmazkodik, igyekszik alkalmazkodni, az lehet szép is. Én, mondjuk, alapból utálnám, ha nem én kellenék, hanem a magamra csurgatott máz, és meg is lenne a véleményem arról, akinek ez kellene, tisztelet ilyen alaphelyzetből nehezen fakad. És aki a műcuccok minden jellemzőjét magára tudja ölteni, sanszosan ő lesz a nagy átverő, szélhámos. akinek az útját síró, átvert, ártatlan (hátperszehátpersze) áldozatok szenvedő tetemei szegélyezik.
Nőtársaim! Fogadjuk már el, a férfiak igen csekély része bír a kedvünkre való verbális készségekkel (vannak azért jópáran, sokszor tényleg arany, ami fénylik), és ha olyan nyelven szól egy férfi hozzánk, ami elvarázsoló-tetszetős, és ráadásul, amit mond, az szintúgy, fogjatok már gyanút, ne tévesszen meg hamis érzékelésetek (se éhségetek).
De leginkább, amiért ezt a blogot írom: vegyük észre az "igaz" értékeket, még ha nem is olyan hivalkodóak, nem is olyan tetszetősek... a simaszájúság ne tudja már lenyomni az őszinte, nyíltszívű közeledést, kommunikációt.